|
A rosszul záró tömések és az ellátatlan szuvasodások miatt a fogak tönkremennek. Az esztétikai kezelés a fogászatban olyan anyagok alkalmazását jelenti, mely az eredeti fogak formájához, színéhez, állagához annyira hasonlít, hogy a fogakon a javítások szabad szemmel szinte láthatatlanok. Az esztétikus fogászatban arra törekszünk, hogy a szájban ne legyenek fémek, minél jobban kiszoruljanak az amalgámtömések. A fogászati amalgám alapvetően higanyból, ezüstből, ónból és rézből áll. Egyéb fémek is belekerülhetnek adalékként, mint például a cink vagy a palládium. Az amalgámtömések sötét színűek, ezért nem esztétikusak. Az amalgám csak bizonyos keverési arányoknál ad tartós, szilárd fogtömést. Amennyiben az asszisztens nem megfelelő módon készíti el az amalgámot, annak tulajdonságai nem kedvezőek. |
|
Ugyancsak megoszlanak a vélemények az amalgámtömésekben lévő higany hatásáról. Véleményem szerint a napjainkban használatos anyagok és technikák teljes mértékben helyettesítik, sőt felülmúlják az esztétikai szempontok miatt egyértelműen elavult amalgámtömést.
A fogszínű fotopolimerizációs tömések kémiailag kötődnek a fog anyagához, aminek következtében hosszú élettartamúak. Mechanikai tulajdonságuk, kopásállóságuk megegyezik az amalgáméval.
Az esztétikus hatás fokozható rétegzési tömési technikával. Miután a fog is különböző színekből áll, a tökéletes esztétikai eredményt csak a különböző színű és transzparenciájú tömőanyaggal történő rétegzési technikával érhetjük el. Ezzel a módszerrel természetes effektusok hozhatók létre.
A fog színű esztétikus tömésekkel, betétekkel tökéletesen helyreállítható a fogazat.
Főként a helytelen fogmosási technikának köszönhetően-, de a tartósan fennálló ínygyulladás miatt is bekövetkezhet az íny lehúzódása a fogakról. |
|
A saverózió kialakulása leggyakrabban a magas savtartalmú ételek és italok (gyümölcsök, néhány gyümölcslé és szénsavas üdítőital, bor) fogyasztásának közvetlen következménye. A savakkal való érintkezés után a fogzománc felszíne felpuhul, aminek következtében dörzsölésre, mint pl. a mindennapi fogmosás, könnyen sérülhet.
Mit tehet Ön a saverózió megelőzése érdekében? Kerüljük az étkezések közötti nassolást! |
|
Az édes italokkal (pl. kávé, üdítő, tea) is hasonló a helyzet: lassú kortyolgatás esetén fogaink hosszabb időn keresztül érintkeznek a savakkal, így a fogszuvasodás veszélye is fokozottabb.
Lehetőleg fogyasszunk szűrt- vagy ásványvizet, illetve ízesítetlen zöld teát. Ez utóbbi a vizsgálatok tanúsága szerint a fogszuvasodást okozó baktériumok szaporodását is gátolja!
Ha tehetjük, minden étkezés után, de naponta legalább kétszer (reggel és este) mossunk fogat és használjunk fogselymet és szájzuhanyt! Esténként semmi esetre se hagyjuk ki, ugyanis alvás közben a nyáltermelődés lelassul vagy leáll, így nem érvényesülhet annak tisztító hatása.
Néhány fogkrém – köztük számos világmárka – triklozánt tartalmaz! Ez a szintetikus alapú tartósítószer erős baktérium- és gombaölő hatású. Allergiát okozhat, valamint lenyelés esetén károsíthatja, elpusztíthatja az emésztéshez nélkülözhetetlen baktériumokat.
Kérjen tanácsot fogorvosától, aki számtalan praktikus információval tud Önnek segíteni.
Bevezető |
|
Minden rossz élménnyel és híreszteléssel ellentétben a gyökérkezelés a fogak megtartását szolgáló fájdalmatlanul elvégezhető eljárás. |
|
A szájszárazság, vagy más néven Xerostomia a felnőtt lakosság egyre nagyobb hányadát érintő betegség. A szájszárazság okozhat fogínygyulladást, vérző fogínyt, rossz leheletet, szájnyálkahártya irritációt, fokozott fogszuvasodást, vagy nyelési problémát. A nyál antibakteriális védő hatása nélkül nagyon rövid idő alatt elveszítheti a szájszárazságban szenvedő beteg a fogait.
Mi okozhatja a szájszárazságot?
A szájszárazság kialakulhat különböző betegségek, illetve kezelések melléktüneteként is, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió, asztma, sugár- és kemoterápia esetén. A forgalomban lévő gyógyszerek közül több, mint 400 gyógyszer csökkenti a nyáltermelést, szájszárazságot okozva ezzel.
A szájszárazság kezelése
Fontos tudni, hogy a szájszárazság nem önálló betegség, hanem egy következmény, éppen ezért a tünetek kiváltó okát kell kezelni. Emellett, hogy a szájszárazság tünetei enyhüljenek, és a fogak is védelemben részesüljenek, különböző gyógyhatású készítmények, mint például a Biotene szájszárazság elleni termék használata ajánlott.
Ha a fej tájékán lévő lágy- és keményszövetek harmonikus kapcsolata megbomlik, akkor az itt lévő izomzat merevvé, fájdalmassá, a fogak pedig érzékennyé válnak, az állkapocsízületek kattogni kezdenek. Fájdalom keletkezhet az állkapocsízületekben is a száj nyitásakor, csukásakor. Ugyancsak gyakori tünet még a fejfájás és a tarkófájdalom is. Azok a megbetegedések, amelyek az említett tünetekkel járnak együtt a craniomandibularis-diszfunkciós kórképek csoportjába sorolhatók. A korrekt diagnózis felállításához tisztázni kell a panaszok eredetét. A fájdalmat kiválthatja a fogazatban és/vagy a fogakat tartó szövetekben előforduló kóros folyamat, de pszichoszomatikus betegség is állhat a háttérben. Miután a lelki történések a testre is kihatnak, a testen keresztül kifejezésre jutnak, valamint a testi történéseket lelkileg is megéljük, lelki és testi kölcsönhatások minden embernél léteznek.
Sokan vannak, akik éjszaka, alvás közben csikorgatják a fogaikat. Ennek szaknyelven bruxizmus a neve. A fogcsikorgatónak számos problémája ered a fogcsikorgatásból, miközben előfordulhat, hogy éveken át nem is tud róla, hogy rendszeresen csikorgatja a fogait éjszakánként. Ilyen probléma lehet például az, hogy megkopik a fogzománc, fogérzékenység alakul ki, izomfájdalom jelentkezik, amely a megterhelésből fakad, és mindez kiválthat migrénes fejfájást, nyak- és hát fájdalmakat, állkapocs fájdalmat, kattogó állkapocs izületet.
Ha a fogsorok nem megfelelően érintkeznek, akkor ilyen pozíció valójában nincs, így a "keresgélés" lényegében fogcsikorgatást eredményez. A fogak összeszorítása és csikorgatása mindenkivel előfordulhat élete során. Kórossá akkor válik, ha ez a szájmozgás olyan szorító erővel párosul, hogy az a fogak károsodásához, egyéb izomfájdalmakhoz, illetve alvászavarokhoz vezet. A tünetek mérsékelhetőek egy harapásemelő sín készítésével, melyet a fogorvos által vett lenyomat alapján készít el a fogtechnikus. |
|